1.fejezet

1.Apu alias kikészített diktátor

Hunyorogva megpróbáltam kinyitni a szemeim,de inkább nyögve a párnába fúrtam az arcom.Mintha valaki dob-szólózna a fejemben!Két tucat erősítővel felszerelkezve!
-Kisasszony,ki az ágyból,a hasára süt a Nap!Az édesapja ma különösen feldúlt . . .
-Kifelé!-morogtam,amiből kb. ennyit érthetett: kfeje.
-Hogy mondta,kisasszony?-kérdezett vissza,miközben a sötétítőfüggönyöket hálátlanul széthúzta.Újabb nyögdécselés közepette felültem,de a szemem inkább csukva tartottam.
-Tűnés a szobámból!Most!-ismételtem meg lassított-felvételként.-De mint a villám,Sonya!
A cselédlány anyanyelvén morogva masírozott ki a helyiségből.A homlokom a térdemre támasztottam.Képek villantak be az éjszakáról.A haverok és a legjobb barátnőim.Meg valami cuki pasi-azt biztosan tudom,hogy 3 piercing is volt a nyelvében.Oh jaj!Valaki leöntötte vodkanaranccsal a kedvenc fehér rucim . . . Phű,ettől a kellemetlenségtől eltekintve igen jól sikerült buli volt.Márpedig azért,mert most még az sem rémlik,ki hívta fel Vladimirt,hogy hozzon haza.Szóval durván be lehettem állva . . . Ki gondolta volna ebből a fejfájásból?!
Kiszálltam az ágyból,bár a kiestem talán jobban tükrözi a valóságot.Délután fél kettő volt.Lajhár-mozgással sikerült eljutnom a fürdőszobáig,majd csak már a víz alatt állva vetkőztem le.Az ujjaimmal kibogoztam a madárfészket a fejemen,aztán a hideg csempének dőlve vártam az 5 Aszpirin meg a zuhany hatását.Két lehetőségem van: meghalok vagy jobban leszek.Bármi is az,a mostani állapotomnál biztos jobb!
Végül csak jobban lettem,de bizonyára a javulásban szerepet játszott az a nagy tálca kaja is,amit Sonya ébresztésemkor felhozott.Mindössze másfél órába került olyan állapotba jönnöm,hogy felvettem egy farmert pólóval.Aztán úgy ahogy voltam nedves hajjal,mezítláb indultam neki.A ház körüli parkba készültem sziesztázni,azonban félúton Apu fülön csípett.
-Na ide figyelj,ifjú hölgy!-Az újabb szentbeszédét lüktető halántékomat masszírozva hallgattam végig.Még szerencse,hogy kényelmes fotelek vannak a dolgozószobájában . . . Csak ne beszélne olyan hangosan!
-Végeztél?-kérdeztem meg reménykedve,de Apu visszanyomott a helyemre.
-Nem,egyáltalán nem végeztem!De neked épp itt az ideje,hogy befejezd ezt az életmódot,ami másról sem szól,mint hogy versengtek a barátnőiddel,ki tud több pasival összefeküdni és részegesebb lenni!Úgyhogy felhívtam a nagyapádat és megbeszéltük,hogy az egész nyarat nála töltöd-jelentette ki ellentmondást nem tűrően.
Na jó,és most ettől mégis mit vár?!Nagyapát a szimpla jelenlétemmel kenyérre kenem.Ráadásul Moszkvában lesznek az idei évad legjobb bulijai!Bocs,Apu,de te sem vagy ám néha százas.
-Úgyis karácsonykor láttam utoljára-mosolyogtam.jobb szünetem lesz,mint sejtettem!
-Ennyire ne örülj,Blake,egy szóval sem mondtam,hogy apához mész.Egy amerikai út pont elég hosszú,hogy legyen időd gondolkodni azon,hogyan kezdj a javulás ösvényén járni.
-Jacksonville?-rökönyödtem meg.
-Forks!
-Ne,ne,ne,ne,ne,ne,ne . . . -Édes Istenem,mit követtem el ellened,hogy ezt érdemlem?!-Apu,ezt még te sem teheted velem!Inkább leszek egész nyáron szobafogságban!Vagy azon a hülye katonai nyavalyán . . .
-Erről nem nyitok vitát,Blake!
A bőgés határán állva kászálódtam az ajtóhoz.De nem adom meg neki azt az örömöt,hogy sírni lát.Főleg a mostani helyzetben.
-Oh,és még valami!Ha semmilyen változást nem tapasztalunk a viselkedésedben,ami had jegyezzem meg,igencsak kritikus határokat feszeget évek óta,a Szent Annában töltöd a következő tanévet.Most pedig menj csomagolni,még a héten elutazol!

Elnézést kérek,ha nem túl valósághűen ábrázoltam a helyzetet,de még sosem voltam másnapos,szóval nem igazán tudom,milyen is úgy felkelni :)